Újabb frontális kormányzati támadás az információszabadság ellen

„A javaslat szerint az állami tulajdonban álló energetikai vállalatok »döntések megalapozását szolgáló üzleti, pénzügyi, műszaki, kereskedelmi, piaci«, vagyis lényegében bármilyen adata öt évig semmilyen körülmények között nem, harminc éven belül pedig csak az adott társaság mérlegelése alapján kerülhet nyilvánosságra – nemzetbiztonsági, központi pénzügyi és külügyi (!) érdekből.

Ha a javaslat hatályba lép, belátható ideig nem tudhatjuk meg például hogy a miniszterelnök barátjához köthető MET-tel milyen üzleteket kötnek az állami energiacégek. A magunk részéről csak remélni tudjuk, hogy a törvényjavaslatban emlegetett »külügyi érdek« nem a putyini Oroszország korrupciós struktúráival való szimbiózis elleplezésének a finomabb megfogalmazása. 

(...)

Mivel a törvényjavaslat nem írja elő, hogy a nyilvánossághoz fűződő érdeket és az adott cég üzleti érdekeit egymással szemben minden konkrét adatkérés esetében mérlegelni kell, az nem felel meg az Alkotmánybíróság által kidolgozott, legutóbb a Magyar Nemzeti Bank titkolózásával kapcsolatban megerősített alkotmányossági követelményeknek. Ha a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság komolyan gondolja az információszabaság védemét, ezúttal is lépniük kell majd.”